Folytatódhat a romániai oktatási törvénytervezet gyorsított eljárással való elfogadtatása - jelentette ki pénteken Emil Boc román miniszterelnök, miután az alkotmánybíróság közzétette múlt heti döntésének indoklását.
A taláros testület akkor alaptörvénybe ütközőnek ítélte meg a kormány kezdeményezését, miszerint felelősséget vállalt az oktatási törvénytervezetért, azaz gyorsított eljárással terjesztette a parlament elé. Az alkotmánybíróság szerint a kormánynak nem lett volna joga visszavonnia a szenátus napirendjéről az oktatási törvénytervezetet annak érdekében, hogy elindítsa a felelősségvállalási folyamatot.
A pénteki alkotmánybírósági indoklás azonban kimondja, hogy a taláros testület nem szakíthatja meg a már megkezdett felelősségvállalási folyamatot. Boc erre hivatkozva állítja, hogy folytatódhat a parlamentben a procedúra.
Az oktatási törvénytervezet miatt majdnem felbomlott a múlt héten a román kormánykoalíció, hiszen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) leszögezte: a jogszabály elfogadása nélkül nem vállalhatja tovább a kormányzást. A magyar szervezet ultimátumot adott a kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Pártnak (PD-L), hogy az év végéig fogadtassa el a parlamentben az oktatási törvénytervezetet.
Ilyen körülmények között került nyilvánosságra pénteken az alkotmánybíróság indoklása, amelyben a taláros testület kimondja egyebek között, hogy a kormány nem bizonyította, mi teszi szükségessé a sürgősségi eljárást, hiszen a jogszabályt csak a 2011 őszén kezdődő tanévtől alkalmaznák. Az alkotmánybíróság szerint a kormánynak azt sem sikerült igazolnia, hogy a szenátus oktatási szakbizottságában megrekedt a jogszabály-tervezet, és ezért vált volna szükségessé a gyorsított eljárás.
Boc szerint azonban mégis folytatódhat a felelősségvállalási folyamat, hiszen amellett, hogy az alkotmánybíróság kimondta: a gyorsított eljárás félbeszakítására a taláros testület nem jogosult, történt még két olyan fejlemény, amit az alkotmánybíróság tagjai múlt heti döntésükkor a kormányfő szerint nem vettek figyelembe.
A miniszterelnök egyrészt emlékeztetett arra, hogy a parlament vezetősége korábban rábólintott a felelősségvállalási procedúrára, másrészt az ellenzék benyújtotta a bizalmatlansági indítványt, amelynek nyomán meg kellett volna tartani a bizalmi szavazást. Erre azonban nem került sor, mert időközben megszületett az alkotmánybíróság múlt heti döntése.
Boc szerint az alkotmánybíróságnál a kormányt felpanaszoló Mircea Geoana szenátusi házelnök által kifogásolt, a parlament és a kormány között felmerült "alkotmányos természetű jogi ellentét" megszűnt abban a pillanatban, hogy a parlament vezetősége zöld jelzést adott a kabinet felelősségvállalási eljárására.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői szerint azonban "visszaélést" követ el a kormány, ha folytatja a felelősségvállalási folyamatot. Erről a parlament vezetőségének várhatóan a jövő héten kell döntenie.
Mégis van esély az új tanügyi törvényre